Valamikor a Csodaceruza első számaiban jelent meg Miklya Zsolt Ezüstszín fonál című kötetéről egy méltatás. A recenziót olvasva kezdtem el érdeklődni Miklya versei iránt, és megvásárolva a verseskötetet nem kellett csalódnom: a gyönyörűen illusztrált könyvben gyermekek számára érthető és megélhető versek sorjáztak.
A verseket végigolvasva azt tapasztaltam, hogy Miklya Zsolt a keresztyén verselők legújabb generációjának olyan magányos alakja lehet, akinek van elég mersze kilépni a tradícióból: a gügyögős, a gyermekverset helytelenül pedagógiai-erkölcsi végterméknek használó hagyománnyal szakítva mer igazi költészettel előállni. Nem megtagadva, de újraértelmezve a keresztyén gyermekvers-költészet hagyományát, a gyermek számára is párbeszédképes verses etűdjei könnyeden beszélnek az élet nagy kérdéseiről és Isten szeretetéről, mindenhatóságáról.
Ezt a rendhagyó utat folytatja második, már inkább nagyobb gyermekeknek való Pityu azt mondja… kötetében. Az „idősebb” (10 év körüli) korosztályt feltételezi a versformák „elszabadulása” és az illusztráció megkomolyodása is: az Ezüstszín fonálból megismert Kállai Nagy Krisztina színes, vidám rajzai még magyarázták a verseket a kis versolvasóknak/hallgatóknak, Damó István fekete-fehér grafikái azonban már ritkábban mesélik el a versek tartalmát, melyet amúgy meglehetősen nehéz is lenne elmesélni. Tudniillik ezek a szabadon szaladó, girbe-gurba sorokba rendezett versek inkább csak gondolatfoszlányok, melyek a gyermek hangján szólnak gyermekhez, felnőtthöz egyaránt. Gondolatok, melyek egy kisgyermeket lázba hoznak, melyekről üres perceiben (van ilyen egyáltalán egy gyermek életében?) el tud töprengeni. És mivel ez a gyermek egy keresztyén család közegében éli mindennapjait, gondolatai között imitt-amott feltűnnek a hittanórán, vagy a szülőktől, nagyobb testvértől hallott biblikus elemek.
A kisgyermek gondolkodása a transzcendensről merőben eltér a felnőttétől: képes mindenben, mindenhol Istent látni, emberszabásúnak képzeli, aki lakik valahol, mindent lát, és játszani is szokott, ha úgy tartja kedve. Miklya Zsolt verseinek nagy erénye ennek a gyermeki gondolkodásnak a hű megjelenítése. Így válik aztán hihetővé, hogy tényleg a gyermek gondjainak, töprengéseinek a tükrei ezek a lírai meditációk.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.