Református Egyházi Könyvtár – Új folyam 8.
Kálvin 1546-ban fejezte be az első Korinthusi levélhez írott kommentárját, hat esztendővel a Római levélhez írt magyarázata után. Bár tervei szerint munkáját korábban szerette volna befejezni, és már strasbourgi tartózkodása alatt magyarázni kezdte a Korinthusi levelet, közbejött feladatai, genfi teendői és a reformáció második nemzedékét meghatározó disputák feltartóztatták (apologetikus és polemikus írásainak majdnem felét ebben a hat évben írta). Ráadásul, Genfbe visszatérve, kutatási lehetőségei is megcsappantak, jórészt csak a saját, töredékében megmaradt könyvtárára és jegyzeteire támaszkodhatott. Bár időközben Júdás leveléhez írt egy kommentárt, és ezt meg is jelentette (1542), később, a páli levelekhez írt kommentárjainak összesítő kiadásában jelzi, hogy ezt inkább vázlatnak tekintette, és valóban alaposan át is dolgozta. Így voltaképpen – Kálvin eredeti célkitűzését és munkatervét is figyelembe véve – a Korinthusi levél magyarázata tekinthető valóban az első kommentárnak a Római levélhez írott után. (…)
Kálvin a levél tartalmát összefoglaló Argumentumban már előre jelzi magyarázatának fő hangsúlyait, ezek: az evangélium életváltoztató hatalmának bemutatása, a hamis tanítók és tanítások leleplezése és feltartóztatása, az egyház békéjének és egységének szolgálata, de leginkább az, ami Pál egyetlen célja is volt: hogy „ő maga és mindenki más alászálljon, Krisztus pedig uralkodjék”. Márpedig „az első lépés Krisztus szolgálatában az, hogy magunkról elfeledkezve, egyedül csak Isten dicsőségét és az emberek üdvösségét keressük”. Erre tanít Kálvin kommentárja is. (Bogárdi Szabó István előszavából)
Értékelések
Még nincsenek értékelések.